2012. tavasza, kb. 19. várandóssági hét. A felfedezett magzati dongalábra való tekintettel berendeltek a klinikára, hogy beszéljek a főorvos-nőgyógyász-guruval, bizonyos N. doktornővel, és az új orvosommal, Ny. doktorral, akihez azért fogok kerülni, mert az eddigi orvosom elment a klinikáról. Már vagy háromnegyed órája várok ahhoz képest, hogy időpontra jöttem, és a munkahelyről kellett elkéreckednem hozzá. Türelmetlen vagyok, megkérdezem, hogy adnak-e igazolást, hogy nem lógtam, hanem ennyi ideig tartott a vizsgálat-tanácsadás. De nem lehet mit tenni, Ny. doktornak ma született a második gyereke, és nem tudni, mikor ér ide.
 |
| Tényleg ilyennek kell lennie egy kismamának? (gladiator-641052-m.jpg) |
A reklamálás hatására bejutok, N. doktornő fogad. Először csak semlegesen folyik a probléma ismertető társalgása, majd keményedik a szituáció. N. doktornő kijelenti, hogy:
Muszáj elmennie genetikai tanácsadásra, hogy dönthessen, mert nagyon gáz, hogy a nők bevállalnak Down-kóros gyerekeket is. [frissítés plusz eszembe jutott emlékek miatt: és még azt is kijelentette, hogy ha nem megyek el ilyen tanácsadásra, akkor ő az orvosom helyében nem vállalna engem gondozásra...].
Mivan????
Mi az, hogy dönthessek??? De hiszen szó sincs Down kórról!
És ha lenne is, mi az, hogy gáz, hogy egyes nőknek nincs szívük a saját gyereküket, aki nem egy kiló alma a piacon, eltenni láb alól????
Egy orvosnak mi a dolga: gyógyítani, vagy elítélni?
Hű de rossz helyen vagyok. Ha egy nő, aki még Hippokráteszi esküt is tett, és a gyógyításra tette fel az életét, így beszél egy érző emberi lényről, az a nagyon gáz! Pályát tévesztett, menjen Spártába a vének tanácsába!
Ha nem lenne belém nevelve az orvosok iránti buta feltétlen tisztelet, most valószínűleg jól beolvasnék ennek a lelketlen hentesnek. De csak a bicska nyílik ki a zsebemben és a pumpa megy fel bennem. Most inkább ne mérjék meg a vérnyomásomat!
Vetéléskockázatos vizsgálatok magzati dongalábnál is
Befut Ny. doktor. N. doktornő, miután jól felhúzott, átenged neki. Ny. doktor szintén kardoskodik a genetikai tanácsadás mellett. Ami magzatvíz mintavétellel, hasszúrással (amniocentézissel) jár, és vetélési kockázata van. Az mellékes, hogy nekem ezelőtt a baba előtt 2 vetélésem volt, mindkettő a 12. héten. Az sem számít, hogy a vetélések után mennyit dolgoztam érte, hogy meg tudjam tartani ezt a gyereket. Ha az ő felesége kétszer kibírta a hasszurit, akkor én is ki fogom bírni.
Ó ugyan már, mi az nekem, semmiség. Katonadolog. És én jó katona vagyok (?).
Pardon. Nem katona vagyok a fronton, hanem kismama. Köszönöm, ezt így NEM kérem, nincs hozzá erőm, elég volt. Bár itt háromszor már emberségesen bántak velem, ez nem nekem való.
A párom szerint, csak akkor kell kibírnom az amniot, ha Ny. doktor bedugja a nemesebbik testrészét a satuba és kibírja az összeszorítást.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése