2014. július 24., csütörtök

1% hogy nincs más baja a lábán kívül?

Orvoskeresés: tűt a szénakazalban
(magnifying-glass-map-1282512-m.jpg)
2012. tavasza, kb. 21. várandóssági hét. Nem akarok visszamenni Spártába (de kívánok az ott dolgozóknak sok szépet és jót), másik szülész-nőgyógyászt keresek. A Neten találok egy magánrendelőt, amelynek az orvosai egy közeli kórházban is működnek, ahol lehetne szülni is.

Megírom nekik a helyzetet, és megkérdezem, hogy vállalnak-e így. Kedvezőnek tűnik a válasz.

A 40 perces dongaláb ultrahang


Elmegyek az ott dolgozó F. doktorhoz (frissítés: rosszul emlékeztem, nem H. doktor, javítva), aki a főorvos. Vele annyi furcsaság adódik elsőre, hogy csak várandós gondozást vállal, szüléseket nem, mert a kardiológus letiltotta róla, nem bírja cérnával (azaz, szívvel). Hm, ez érdekes! Ettől függetlenül az első fogadtatás jónak tűnik. Csinálnak egy 40 percig tartó ultrahangot, amelyben szinte sejtenként nézik át a gyereket. Semmi újat nem tudunk meg róla. Illetve annyit, amit érzek is: hogy nagyon sokat ficánkol.

Maga túl sokat akar, örüljön, ha él


Aztán itt is bekeményedik a fogadtatás. Nekem "extra" igényeim vannak - nem elég, hogy dongaláb probléma áll fent, még szeretnék császár után természetes úton szülni, erre készülök, és ez pimaszul sok -, F. doktor "felkészít" az esélyeimre. Szerinte 70%, hogy ez is császármetszés lesz, mert lehet, hogy a rendellenessége miatt gyenge lesz a picúr és nem fog tudni kijönni, és náluk ekkora a második császár arány. Az nem számít semmit, hogy 4 év korkülönbség lesz a két gyerekem között, tehát elvileg a hegem kibírja a természetes szülést (amúgy is össze lett rakva energetikailag).

És F. doktor azt olvasta szakirodalomban, hogy aki dongalábbal születik, annak csak 1%-ban nincs más rendellenessége.

Mivan????

Hát ez király! Most inkább megint ne mérjék meg a vérnyomásomat! Megint olyan helyen vagyok, ami nem nekem való.

Agyalás


Hazaérve az idegességtől remegve, de fejben átgondolom azokat a dongaláb eseteket, akikről eddig tudunk (azóta mondtak nekünk még néhányat), és megvizsgálom, hogy milyen más bajuk van. Megkérdezem a szomszédasszony barátnőimet is. Akárhogy agyalunk, nem tudjuk összerakni a 99%-ot, amit F. doktor szakirodalma említett, senkinek semmi más baja, mindenki az 1%-ba tartozik.

Akkor most hogy van ez?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése